Sólyom (III. 21-IV. 19.) Akárcsak az élet más területein, a Sólyom a száguldás, a gyorsaság, a spontán reakciók híve. Gyakran megtörténik vele, hogy hirtelen beleszeret valakibe, de ugyanígy - egyik pillanatról a másikra - kihülhetnek a legforróbb érzelmei is. Amikor szerelmes lesz, hajlamos azt hinni, hogy õ választott, õ "csapott le áldozatára". Meg kell õt ebben a hitében hagyni, hiszen úgysem hinné el, hogy újdonsült szerelme már rég kiszemelte magának õt. A Sólyom párjának csak ezután következik az igazi próbatétel: hiszen az örökké szárnyaló, csapongó madarat nem lehet kalitkába zárni, tehát ha meg akarja õt tartani, folyamatosan tettrekésznek, ébernek kell lennie. Vigyázat! A Sólyom a féltékenységi jeleneteket nem bírja elviselni, az elöl a világ másik végébe menekül. Hód (IV. 20-V. 20.) A Hód biztonságra, bizonyosságra vágyik, ezért a kapcsolataiban is mereven ragaszkodik az írott és íratlan szabályokhoz. Aki ezeket megszegi, az összetöri a szívét, és a Hód kiadja az útját. Semmi sem idegesíti jobban, mint ha partnere megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, és ebben az esetben inkább a magányt, az egyedüllétet választja. A formaságokkal, a pontossággal viszont le lehet õt a lábáról venni. A szerelmi kalandoktól óvakodik, ám ha a csábító elég ravasz, és nemcsak harmonikus körülményeket teremt a szerelmi légyottokhoz, és garantálja a tökéletes titoktartást is, a Hód nem tud ellenállni. Egyébként a Hód nem igazán szenvedélyes, de odaadó szeretõ, õrültségekre viszont soha nem képes. A párkapcsolatban a "lassú víz partot mos" elvet követi. Szarvas (V. 21-VI. 20.) A változatosság élteti, kíváncsísága a szerelemben is határtalan, mindent (mindenkit) ki akar próbálni. Ezzel magyarázható, ha idõnként veszélyes kalandokba keveredik, illetve gyakran a tilosban jár. Ha hûtlenséggel vádolják, akkor nem érti, mirõl van szó, hiszen párját kalandozása közepette éppúgy szereti, mint annak elõtte. Aki egy Szarvassal kezd viszonyt, készüljön föl arra, hogy amikor igazán komolyra fordul a kapcsolat, a szarvas hirtelen úgy eltûnik, mint a kámfor. A flört, a könnyed szórakozás az élettere. Akivel azonban képtelen közös témát találni, annak esélye sincs arra, hogy szexuális érdeklõdését felkeltse. Egy-egy érdekes téma viszont izgalomba hozza, fellelkesíti, és nem kizárt, hogy az eszmecsere az ágyban fejelõdik be. Csak abba szeret bele, akivel szellemi, intellektuális téren azonos hullámhosszon van, aki mindig tud újat mondani. Harkály (VI. 21-VII. 21.) A Harkály szívét-lelkét beleadja minden kapcsolatába, a szerelmet pedig - ez akár szó szerint is érthetõ - halálosan komolyan veszi. A könnyed flört, a játék az érzelmekkel, a kaland nem az õ mûfaja. Ha valakibe beleszeret, azért valóban az életét adná, de legalábbis szerelméért minden áldozatra kész. Még az is elõfordulhat a Harkállyal, hogy egy ígéretes kapcsolat érdekében korábbi elveit, esetleg vallását feladja, más hitre tér át. Ennek természetesen az a velejárója, hogy egész életében kiszolgáltatott, lelkileg sérülékeny. Ha viszont párkapcsolatában megtalálja azt a biztonságot, harmóniát, amire vágyik, partnerének minden kívánságát teljesíti, vagyis tökéletes szeretõ, csodálatos anya, illetve családapa egy személyben. Egyetlen hibája a túlérzékenysége, úgy kell vele bánni, mint a hímes tojással. Lazac (VII. 22-VIII. 21.) A lazac a szerelemben is merész, bátor, szenvedélyes. Számára nincsenek tabuk, úgy érez és úgy tesz, ahogy a szíve diktálja. Ha választottja egy kicsit is a kedvében jár, és hiúságát olykor legyezgeti, akkor cserébe káprázatos ajándékokra és kényeztetésre számíthat. A szexualitás a Lazac vérében van, a plátói szerelem egyáltalán nem érdekli. Partnerének azonban meg kell felelnie az elvárásainak lelkileg-testileg, szellemileg és fizikailag egyaránt. A minõség számára a legfontosabb a szerelemben is, sem a silányat, sem a középszerût nem viseli el. Gondot okozhat azonban a párkapcsolatában, hogy a partnerét "szõrõstül-bõröstül" birtokolni akarja. Igazából azt szeretné, ha a társa - természetesen egy okos, intelligens, vonzó külsõvel megáldott - rabszolga lenne, akin kénye-kedve szerint uralkodhat. Barnamedve (VIII. 22-IX. 21.) Mindent elõre megtervez, kiszámít, a spontán megnyilvánulásokat a párkapcsolatában sem tudja elviselni. Azt vallja, hogy a szerelemben sem szabad semmit sem elsietni, mindennek eljön majd a maga ideje. Partnerének nemcsak arra kell türelmesen várakoznia, amíg az oltár elé vezeti õt, hanem arra is, hogy megnyílik elõtte, és érzelmeirõl beszélni kezd. Ezt az visszafogottságot, tartózkodást azonban gyakran félreértik, és ez sok nehézséget okoz a Barnamedve életében. Aki megérti õt, és képes arra, hogy közel kerüljön a szívéhez, az nemcsak megbízható társat talál személyében egy egész életre, hanem a romantika, a finomságok iránt fogékony szeretõt is. Aki Barnavedét választ társul, és akkor is kibírja mellette, amikor morcos, és folyton morog, nagy ajándékot kap az élettõl. Holló (IX. 22-X. 22.) A Holló társas lény, így gyakran az intim együttlét helyett a baráti társaságot, a szórakozást választja, amit a partnere természetesen sérelmez. Azt is szemére vetheti, hogy kedvenc idõtöltésének szívesebben hódol, ahelyett, hogy a megértõ szeretõ szerepét játszaná. Ezek után azt gondolhatnánk, hogy a Holló egyedül is jól érzi magát, õ a született szingli. Errõl persze szó sincs: a magányt nem bírja elviselni, neki mindenképpen társra van szüksége, méghozzá olyanra, aki mellette van, ha szükség van rá, de nem zavarja, amikor mással van elfoglalva, vagy éppen kedvteléseinek él. A párkapcsolatban mindennél fontosabb számára a harmónia, amiért kompromisszumra is kész. A vitát, a veszekedést nemcsak szívbõl utálja, de bele is betegedhet a szó szoros értelmében. Kígyó (X. 23-XI. 22.) A Kígyónak fogalma sincs arról, hogy milyenek a felületes érzelmekre alapozott kapcsolatok, a szerelemben pedig egyáltalán nem ismer tréfát. Aki vele kikezd, az a tûzzel játszik. A partnerével szemben igen magas követelményeket támaszt, akinek nemcsak ezeknek kell megfelelnie, de nem árt az sem, ha végtelen türelemmel van megáldva, mivel a Kígyó azt gyakran próbára teszi. Érzelmi élete ugyanis a hullámvasúthoz hasonlítható: egyszer lenn, másszor fenn. A szex számára különösen fontos, szenvedélyes szeretõ, ha hozzáillõ partnerre talál. De szexuális zavarok is felléphetnek nála, amennyiben a párkapcsolatában bármi is hibádzik, például kedvese nem eléggé odaadó, netán féltékenységre ad okot. Bagoly (XI. 23-XII. 21.) Miután egész életében az izgalmakat keresi, érthetõ, hogy szívesen flörtöl, és kalandokra mindig kapható. Erõs késztetést érez ugyanis arra, hogy azonnal "tesztelje" azt, akivel megismerkedik, vagyis kipróbálja, hogy mit lehet az illetõbõl "kihozni": képes-e mély érzelmekre, igazi lángolásra, és mit tud nyújtani az ágyban. Azt nem állítjuk, hogy mindezt a Bagoly hideg fejjel teszi, sõt. Ha szerelmes, õ sürgeti kedvesét, hogy mielõbb kössék össze az életüket. Pedig ezért nagy árat fizet, hiszen elveszti a szabadságát, a függetlenségét, ami számára az egyik legfontosabb érték. Amilyen gyorsan tûzbe jön a Bagoly, olyan könnyen el is veszíti az érdeklõdését partnere iránt, ha a kapcsolatban úrrá lesz a megszokás, a rutin. Ilyenkor habozás nélkül odébbáll, és újra szerelembe esik. Lúd (XII. 22-I. 19.) Aki egy komoly, jóban-rosszban kitartó, megbízható társra vágyik, annak Ludat kellene választania. A Lúd ugyanis éppolyan komolyan veszi a házastársi kötelezettségeit, mint minden mást az életben. Nem könnyû azonban a szívét elnyerni. Parntnerének elég sokat kell nyelnie addig, amíg ez meg nem történik, mivel a Lúd ridegnek, érzéketlennek tetteti magát, és gyakran kifejezetten bántóan viselkedik. De állítólag megéri a sok szenvedés, mert akit a Lúd megszeret, annak nemcsak biztonságos otthont teremt, és védelmet nyújt, de akár tûzbe is megy érte. Sokan fel sem tételezik a Lúdról, hogy a szerelemben szenvedélyes is tud lenni, pedig képes rá. Igaz, a fantáziája akkor sem szárnyal, ha erotikáról van szó, ám ha párja elfogadja így, illetve hajlandó ezt a hiányosságát némi leleménnyel pótolni, harmonikus lesz a kapcsolatuk egy egész életen át. Vidra (I. 20-II. 18.) Az elsõ és a legfontosabb tudnivaló a Vidra szerelmi életérõl, hogy számára a szabadság, a függetlenség mindennél fontosabb. Párjától tehát elsõsorban azt várja el, hogy toleráns legyen iránta. A második követelménye pedig az, hogy társa szellemileg azonos szinten legyen vele, és tudja õt akkor is követni, ha a valóságtól elrugaszkodva szárnyal a fantáziája. Aztán jöhet a szex, amit azonban a Vidra csak játéknak tekint, olyan játéknak, amit olykor házon kívül is lehet játszani. A hûség tehát nem tartozik a fõ erényei közé, hiszen nyíltan azt vallja, hogy idõnként szükség van friss szélre, új élményekre. A Vidra menekül abból a kapcsolatból, amelyben rövid pórázon igyekeznek õt tartani. Ha ezt a párja tudomásul veszi, akkor a Vidra mellett remekül fog szórakozni, és nem lesznek unalmas, szürke hétköznapjaik. Farkas (II.19-III. 20.) A Farkas igazi romantikus alkat, aki kész arra, hogy kedvesét a tenyerén hordozza, minden kívánságát teljesítse, és tökéletesen boldoggá tegye õt. Amíg azonban ide eljut, egy kis idõnek el kell telnie. A Farkas ugyanis mély és romantikus érzelmeit nem pazarolja akárkire, azokat ki kell érdemelni. A legfontosabb a Farkas számára, hogy a partnere figyelmes, gyengéd legyen. Egy jól irányzott, kedves bókkal könnyebb õt a lábáról levenni, mint egy szenvedélyes, forró szerelmi vallomással. Persze majd erre is szükség lesz, de majd késõbb, amikor eljön annak az ideje. A Farkas igazi idealista, esélyeit képtelen reálisan mérlegelni, gyakran esik túlzásokba. Arra is szüksége van, hogy mindig legyenek kis titkai, ami a partnerét bosszanthatja. Pedig nincs ok aggodalomra, mert a Farkas hûséges még akkor is, ha néha-néha füllent kedvesének.