S�lyom (III. 21-IV. 19.) Ak�rcsak az �let m�s ter�letein, a S�lyom a sz�guld�s, a gyorsas�g, a spont�n reakci�k h�ve. Gyakran megt�rt�nik vele, hogy hirtelen beleszeret valakibe, de ugyan�gy - egyik pillanatr�l a m�sikra - kih�lhetnek a legforr�bb �rzelmei is. Amikor szerelmes lesz, hajlamos azt hinni, hogy õ v�lasztott, õ "csapott le �ldozat�ra". Meg kell õt ebben a hit�ben hagyni, hiszen �gysem hinn� el, hogy �jdons�lt szerelme m�r r�g kiszemelte mag�nak õt. A S�lyom p�rj�nak csak ezut�n k�vetkezik az igazi pr�bat�tel: hiszen az �r�kk� sz�rnyal�, csapong� madarat nem lehet kalitk�ba z�rni, teh�t ha meg akarja õt tartani, folyamatosan tettrek�sznek, �bernek kell lennie. Vigy�zat! A S�lyom a f�lt�kenys�gi jeleneteket nem b�rja elviselni, az el�l a vil�g m�sik v�g�be menek�l. H�d (IV. 20-V. 20.) A H�d biztons�gra, bizonyoss�gra v�gyik, ez�rt a kapcsolataiban is mereven ragaszkodik az �rott �s �ratlan szab�lyokhoz. Aki ezeket megszegi, az �sszet�ri a sz�v�t, �s a H�d kiadja az �tj�t. Semmi sem ideges�ti jobban, mint ha partnere megb�zhatatlan, kisz�m�thatatlan, �s ebben az esetben ink�bb a mag�nyt, az egyed�ll�tet v�lasztja. A formas�gokkal, a pontoss�ggal viszont le lehet õt a l�b�r�l venni. A szerelmi kalandokt�l �vakodik, �m ha a cs�b�t� el�g ravasz, �s nemcsak harmonikus k�r�lm�nyeket teremt a szerelmi l�gyottokhoz, �s garant�lja a t�k�letes titoktart�st is, a H�d nem tud ellen�llni. Egy�bk�nt a H�d nem igaz�n szenved�lyes, de odaad� szeretõ, õr�lts�gekre viszont soha nem k�pes. A p�rkapcsolatban a "lass� v�z partot mos" elvet k�veti. Szarvas (V. 21-VI. 20.) A v�ltozatoss�g �lteti, k�v�ncs�s�ga a szerelemben is hat�rtalan, mindent (mindenkit) ki akar pr�b�lni. Ezzel magyar�zhat�, ha idõnk�nt vesz�lyes kalandokba keveredik, illetve gyakran a tilosban j�r. Ha hûtlens�ggel v�dolj�k, akkor nem �rti, mirõl van sz�, hiszen p�rj�t kalandoz�sa k�zepette �pp�gy szereti, mint annak elõtte. Aki egy Szarvassal kezd viszonyt, k�sz�lj�n f�l arra, hogy amikor igaz�n komolyra fordul a kapcsolat, a szarvas hirtelen �gy eltûnik, mint a k�mfor. A fl�rt, a k�nnyed sz�rakoz�s az �lettere. Akivel azonban k�ptelen k�z�s t�m�t tal�lni, annak es�lye sincs arra, hogy szexu�lis �rdeklõd�s�t felkeltse. Egy-egy �rdekes t�ma viszont izgalomba hozza, fellelkes�ti, �s nem kiz�rt, hogy az eszmecsere az �gyban fejelõdik be. Csak abba szeret bele, akivel szellemi, intellektu�lis t�ren azonos hull�mhosszon van, aki mindig tud �jat mondani. Hark�ly (VI. 21-VII. 21.) A Hark�ly sz�v�t-lelk�t beleadja minden kapcsolat�ba, a szerelmet pedig - ez ak�r sz� szerint is �rthetõ - hal�losan komolyan veszi. A k�nnyed fl�rt, a j�t�k az �rzelmekkel, a kaland nem az õ mûfaja. Ha valakibe beleszeret, az�rt val�ban az �let�t adn�, de legal�bbis szerelm��rt minden �ldozatra k�sz. M�g az is elõfordulhat a Hark�llyal, hogy egy �g�retes kapcsolat �rdek�ben kor�bbi elveit, esetleg vall�s�t feladja, m�s hitre t�r �t. Ennek term�szetesen az a velej�r�ja, hogy eg�sz �let�ben kiszolg�ltatott, lelkileg s�r�l�keny. Ha viszont p�rkapcsolat�ban megtal�lja azt a biztons�got, harm�ni�t, amire v�gyik, partner�nek minden k�v�ns�g�t teljes�ti, vagyis t�k�letes szeretõ, csod�latos anya, illetve csal�dapa egy szem�lyben. Egyetlen hib�ja a t�l�rz�kenys�ge, �gy kell vele b�nni, mint a h�mes toj�ssal. Lazac (VII. 22-VIII. 21.) A lazac a szerelemben is mer�sz, b�tor, szenved�lyes. Sz�m�ra nincsenek tabuk, �gy �rez �s �gy tesz, ahogy a sz�ve dikt�lja. Ha v�lasztottja egy kicsit is a kedv�ben j�r, �s hi�s�g�t olykor legyezgeti, akkor cser�be k�pr�zatos aj�nd�kokra �s k�nyeztet�sre sz�m�that. A szexualit�s a Lazac v�r�ben van, a pl�t�i szerelem egy�ltal�n nem �rdekli. Partner�nek azonban meg kell felelnie az elv�r�sainak lelkileg-testileg, szellemileg �s fizikailag egyar�nt. A minõs�g sz�m�ra a legfontosabb a szerelemben is, sem a sil�nyat, sem a k�z�pszerût nem viseli el. Gondot okozhat azonban a p�rkapcsolat�ban, hogy a partner�t "szõrõst�l-bõr�st�l" birtokolni akarja. Igaz�b�l azt szeretn�, ha a t�rsa - term�szetesen egy okos, intelligens, vonz� k�lsõvel meg�ldott - rabszolga lenne, akin k�nye-kedve szerint uralkodhat. Barnamedve (VIII. 22-IX. 21.) Mindent elõre megtervez, kisz�m�t, a spont�n megnyilv�nul�sokat a p�rkapcsolat�ban sem tudja elviselni. Azt vallja, hogy a szerelemben sem szabad semmit sem elsietni, mindennek elj�n majd a maga ideje. Partner�nek nemcsak arra kell t�relmesen v�rakoznia, am�g az olt�r el� vezeti õt, hanem arra is, hogy megny�lik elõtte, �s �rzelmeirõl besz�lni kezd. Ezt az visszafogotts�got, tart�zkod�st azonban gyakran f�lre�rtik, �s ez sok neh�zs�get okoz a Barnamedve �let�ben. Aki meg�rti õt, �s k�pes arra, hogy k�zel ker�lj�n a sz�v�hez, az nemcsak megb�zhat� t�rsat tal�l szem�ly�ben egy eg�sz �letre, hanem a romantika, a finoms�gok ir�nt fog�kony szeretõt is. Aki Barnaved�t v�laszt t�rsul, �s akkor is kib�rja mellette, amikor morcos, �s folyton morog, nagy aj�nd�kot kap az �lettõl. Holl� (IX. 22-X. 22.) A Holl� t�rsas l�ny, �gy gyakran az intim egy�ttl�t helyett a bar�ti t�rsas�got, a sz�rakoz�st v�lasztja, amit a partnere term�szetesen s�relmez. Azt is szem�re vetheti, hogy kedvenc idõt�lt�s�nek sz�vesebben h�dol, ahelyett, hogy a meg�rtõ szeretõ szerep�t j�tszan�. Ezek ut�n azt gondolhatn�nk, hogy a Holl� egyed�l is j�l �rzi mag�t, õ a sz�letett szingli. Errõl persze sz� sincs: a mag�nyt nem b�rja elviselni, neki mindenk�ppen t�rsra van sz�ks�ge, m�ghozz� olyanra, aki mellette van, ha sz�ks�g van r�, de nem zavarja, amikor m�ssal van elfoglalva, vagy �ppen kedvtel�seinek �l. A p�rkapcsolatban mindenn�l fontosabb sz�m�ra a harm�nia, ami�rt kompromisszumra is k�sz. A vit�t, a veszeked�st nemcsak sz�vbõl ut�lja, de bele is betegedhet a sz� szoros �rtelm�ben. K�gy� (X. 23-XI. 22.) A K�gy�nak fogalma sincs arr�l, hogy milyenek a fel�letes �rzelmekre alapozott kapcsolatok, a szerelemben pedig egy�ltal�n nem ismer tr�f�t. Aki vele kikezd, az a tûzzel j�tszik. A partner�vel szemben igen magas k�vetelm�nyeket t�maszt, akinek nemcsak ezeknek kell megfelelnie, de nem �rt az sem, ha v�gtelen t�relemmel van meg�ldva, mivel a K�gy� azt gyakran pr�b�ra teszi. �rzelmi �lete ugyanis a hull�mvas�thoz hasonl�that�: egyszer lenn, m�sszor fenn. A szex sz�m�ra k�l�n�sen fontos, szenved�lyes szeretõ, ha hozz�illõ partnerre tal�l. De szexu�lis zavarok is fell�phetnek n�la, amennyiben a p�rkapcsolat�ban b�rmi is hib�dzik, p�ld�ul kedvese nem el�gg� odaad�, net�n f�lt�kenys�gre ad okot. Bagoly (XI. 23-XII. 21.) Miut�n eg�sz �let�ben az izgalmakat keresi, �rthetõ, hogy sz�vesen fl�rt�l, �s kalandokra mindig kaphat�. Erõs k�sztet�st �rez ugyanis arra, hogy azonnal "tesztelje" azt, akivel megismerkedik, vagyis kipr�b�lja, hogy mit lehet az illetõbõl "kihozni": k�pes-e m�ly �rzelmekre, igazi l�ngol�sra, �s mit tud ny�jtani az �gyban. Azt nem �ll�tjuk, hogy mindezt a Bagoly hideg fejjel teszi, sõt. Ha szerelmes, õ s�rgeti kedves�t, hogy mielõbb k�ss�k �ssze az �let�ket. Pedig ez�rt nagy �rat fizet, hiszen elveszti a szabads�g�t, a f�ggetlens�g�t, ami sz�m�ra az egyik legfontosabb �rt�k. Amilyen gyorsan tûzbe j�n a Bagoly, olyan k�nnyen el is vesz�ti az �rdeklõd�s�t partnere ir�nt, ha a kapcsolatban �rr� lesz a megszok�s, a rutin. Ilyenkor haboz�s n�lk�l od�bb�ll, �s �jra szerelembe esik. L�d (XII. 22-I. 19.) Aki egy komoly, j�ban-rosszban kitart�, megb�zhat� t�rsra v�gyik, annak Ludat kellene v�lasztania. A L�d ugyanis �ppolyan komolyan veszi a h�zast�rsi k�telezetts�geit, mint minden m�st az �letben. Nem k�nnyû azonban a sz�v�t elnyerni. Parntner�nek el�g sokat kell nyelnie addig, am�g ez meg nem t�rt�nik, mivel a L�d ridegnek, �rz�ketlennek tetteti mag�t, �s gyakran kifejezetten b�nt�an viselkedik. De �ll�t�lag meg�ri a sok szenved�s, mert akit a L�d megszeret, annak nemcsak biztons�gos otthont teremt, �s v�delmet ny�jt, de ak�r tûzbe is megy �rte. Sokan fel sem t�telezik a L�dr�l, hogy a szerelemben szenved�lyes is tud lenni, pedig k�pes r�. Igaz, a fant�zi�ja akkor sem sz�rnyal, ha erotik�r�l van sz�, �m ha p�rja elfogadja �gy, illetve hajland� ezt a hi�nyoss�g�t n�mi lelem�nnyel p�tolni, harmonikus lesz a kapcsolatuk egy eg�sz �leten �t. Vidra (I. 20-II. 18.) Az elsõ �s a legfontosabb tudnival� a Vidra szerelmi �let�rõl, hogy sz�m�ra a szabads�g, a f�ggetlens�g mindenn�l fontosabb. P�rj�t�l teh�t elsõsorban azt v�rja el, hogy toler�ns legyen ir�nta. A m�sodik k�vetelm�nye pedig az, hogy t�rsa szellemileg azonos szinten legyen vele, �s tudja õt akkor is k�vetni, ha a val�s�gt�l elrugaszkodva sz�rnyal a fant�zi�ja. Azt�n j�het a szex, amit azonban a Vidra csak j�t�knak tekint, olyan j�t�knak, amit olykor h�zon k�v�l is lehet j�tszani. A hûs�g teh�t nem tartozik a fõ er�nyei k�z�, hiszen ny�ltan azt vallja, hogy idõnk�nt sz�ks�g van friss sz�lre, �j �lm�nyekre. A Vidra menek�l abb�l a kapcsolatb�l, amelyben r�vid p�r�zon igyekeznek õt tartani. Ha ezt a p�rja tudom�sul veszi, akkor a Vidra mellett remek�l fog sz�rakozni, �s nem lesznek unalmas, sz�rke h�tk�znapjaik. Farkas (II.19-III. 20.) A Farkas igazi romantikus alkat, aki k�sz arra, hogy kedves�t a tenyer�n hordozza, minden k�v�ns�g�t teljes�tse, �s t�k�letesen boldogg� tegye õt. Am�g azonban ide eljut, egy kis idõnek el kell telnie. A Farkas ugyanis m�ly �s romantikus �rzelmeit nem pazarolja ak�rkire, azokat ki kell �rdemelni. A legfontosabb a Farkas sz�m�ra, hogy a partnere figyelmes, gyeng�d legyen. Egy j�l ir�nyzott, kedves b�kkal k�nnyebb õt a l�b�r�l levenni, mint egy szenved�lyes, forr� szerelmi vallom�ssal. Persze majd erre is sz�ks�g lesz, de majd k�sõbb, amikor elj�n annak az ideje. A Farkas igazi idealista, es�lyeit k�ptelen re�lisan m�rlegelni, gyakran esik t�lz�sokba. Arra is sz�ks�ge van, hogy mindig legyenek kis titkai, ami a partner�t bosszanthatja. Pedig nincs ok aggodalomra, mert a Farkas hûs�ges m�g akkor is, ha n�ha-n�ha f�llent kedves�nek.